Kiszáradásról - vagy dehidrációról - akkor beszélünk, amikor a szervezet folyadékháztartása fokozott folyadékvesztés, vagy elégtelen folyadékbevitel következtében felborul, azaz több folyadék távozik a szervezetből, mint amennyit pótolni tudunk.

Különböző "fokozatai" lehetnek, de különösen a csecsemők és kisgyerek, illetve az idős betegek esetében orvoshoz kell fordulni már az enyhébb lefolyással is, mert akár életveszélyes állapothoz is vezethet, ha nem észlelik, kezelik időben. És minél kisebb egy baba, annál kevesebb folyadékveszteség is okozhat súlyos problémát.

Okai

A kiszáradás leggyakoribb kiváltó okai között csecsemő- és kisgyerekkorban a magas lázat, illetve a hasmenéssel, hányással járó megbetegedéseket találjuk. Ez utóbbi lehet egy egyszerű gyomorrontás is, de állhat a hátterében fertőzés okozta bélhurut, vagy egyéb vírusfertőzés is. Ezek között leggyakoribb a Rota-vírus, amely nagyon rövid időn belül, akár órák alatt is rendkívül erős hányást, hasmenést képes okozni.

A lázas babákat általában könnyebb itatni, igénylik is ezt, míg a hasmenéssel, hányással küzdő picik sokszor elutasítják a folyadékot, vagy ha el is fogadják, rögtön ki is jön belőlük - ezért is lehet nagy veszélye a kiszáradásnak ezekben az esetekben.

Tünetei

A magas láz, hányás, hasmenés esetén tehát mindenképpen "résen kell lennünk". Egyszeri laza széklet vagy hányás (ami nem azonos a bukással) még nem ad okot aggodalomra, de kettő alkalom után már álljunk készen, hogy megmutassuk a babát a gyerekorvosnak, a harmadik után pedig induljunk is el.

Hiszen nem muszáj eljutni "a végsőkig", hogy pótolni tudjuk a folyadékot. Ha az alábbi tünetek is jelentkeznek, mindenképpen kiszáradásra kell azonban gyanakodnunk: sápadt arc, lelassult mozgás, aluszékonyság, beeső szemek, mélyen ülő tekintet, száraz, ráncosodó bőr és ajkak, ammóniaszagú lehelet.

A csecsemőknél a kutacs is jelezheti a kiszáradást: oldalról nézve kicsit homorúvá válik, "beesik"; illetve gyanús az is, ha a baba pelenkája hosszasan száraz marad, naponta csak 2-4 alkalommal pisil, akkor is sötétebbet a megszokottnál.

Kezelése

A kiszáradás enyhébb esetekben otthon is kezelhető: pótolnunk kell a folyadékveszteséget, és helyreállítani az ionháztartást. 
Szoptatott babáknál ez gyakori, rövidebb ideig tartó mellre helyezést jelent, náluk - amennyiben nem súlyos esetről van szó - ezzel megoldható a folyadékpótlás és a "gyógyszerbevitel" is, hiszen az anyatejben található immunanyagok ezt a feladatot is teljesítik.

Tápszeres babáknál vagy nagyobbacskáknál, akik már isznak, teáznak, nagyon lassan, egy-egy korttyal kell kezdenünk a folyadékpótlást. Ezt ismételjük meg 3-4 percenként, majd fokozatosan térjünk át a két kortyra, szintén 3-4 percenként ismételve, míg végül eljuthatunk majd az 5-6 kortyig is.

A hányásra külön kezelés (hányáscsillapító) nem igazán létezik, akár a láz és a hasmenés esetében, ilyenkor is a megfelelő folyadékpótláson van a hangsúly. Ha a kicsi rögtön kihányja a pár csepp vizet is, azonnal mutassuk meg orvosnak.

Súlyosabb esetekben - amikor egyértelműen több folyadék ürül, mint amennyit pótolni tudunk, esetleg aluszékonyság is társul a tünetekhez - szükség lehet kórházi kezelésre is. Ijesztően hangzik, de ezzel elejét vehetjük a súlyos szövődményeknek. Infúziós kezelést jelent, amellyel rendezik a felborult folyadék- és ionháztartást, és egyben a tápcsatornát is mentesítik, így gyorsabban regenerálódhat. A kezelés általában 2-3 kórházban töltött napot jelent, a legtöbb helyen ma már a szülő is a kisgyerekek mellet maradhat.

A fertőzések okozta kiszáradás leggyakoribb a kétéves kor alatti kisgyerekeknél, hiszen náluk a legkisebb folyadékveszteség is (súlyos) következményekkel járhat, illetve mert általában az első fertőzés a legsúlyosabb.

Forrás: www.babazo.hu

< Előző   Következő >